Iskolánk általános iskolai tagozata 1993 szeptemberében, nyolcévfolyamos gimnáziumi tagozata 1994-ben kezdte meg működését. Intézményünk az 1977-ben tragikus körülmények között  elhunyt fiatal paksi káplán, Balogh Antal nevét vette fel.

Iskolánk rövid története

Intézményünk három, külön álló épületből áll, melyek története a 18-19. századig nyúlik vissza.

A legrégebbi adatok szerint már 1740 körül működött az akkori községben katolikus iskola egy iskolamesterrel.

A katolikus fiúiskola 1783- ban már működött egy tanteremmel és egy tanítóval. A mai Kossuth Lajos utca 2. szám alatt található római katolikus fiúiskolát 1828-ban emelték. Az épületről 1848. szeptember 9- én feljegyezték, hogy igen leromlott, düledező állapotban volt, mely állapotot csak újbóli felépítésével lehetett orvosolni. Hosszas huzavona után 1863-67 között érte el Girk Alajos, hogy új épületet emeljenek, melynek a kaputól balra található szárnya a sok átalakítást követően is őrzi az 1828-ban épült iskola maradványait. Feljegyzések szerint 1883-ban az Irgalmas Nővérek Páli Szent Vince Szeretetleányai alapítottak ebben az épületben leányiskolát is.

A központi, mai Templom tér 6. szám alatti zárdaépületet 1891- ben kezdték építeni és 1901- ben készült el. Itt a grazi irgalmas nővérek vezetésével működött már a századfordulón a katolikus leányiskola.

1948. június 16-án államosították az iskolákat, így az épületek az államkincstár birtokába kerültek, de továbbra is oktatási célokat szolgáltak.

Az egyházi közoktatás a városban a rendszerváltást követően 1993 – ban vált lehetővé. Ekkor az egyház az épületeket elhanyagolt állapotban visszakapta.

Egy a Templom téri épületet 2005-ben érintő részleges homlokzati felújításon kívül nem történt érdemi beavatkozás, mígnem hosszú várakozást követően a Pécsi Egyházmegye pályázati források bevonásával a régi zárdaépületet korszerűsítette a 2014/15 tanév folyamán.

Iskolánk alapítása

Paks város Római Katolikus Egyházközsége három korábbi ingatlanát igényelte vissza 1992. április 13-án , az  önkormányzathoz benyújtott kérelmében. Két ingatlanban az államosítást megelőzően is iskola működött: általános fiúiskola és az Irgalmas Nővérek kezelésében álló iskola és óvoda. A harmadik – általános iskolai oktatás céljára visszaigényelt ingatlanban – az államosítást megelőzően Katolikus Legényegylet és Olvasókör tevékenykedett.

A paksi Római Katolikus Egyházközség a Pécsi Püspöki Irodával folytatott egyeztetést követően 1992. október 29-én alapító nyilatkozatot tett katolikus általános iskola létrehozásáról.

A döntést átfogó helyzetelemzés előzte meg. Felmérés készült a város katolikus családjai körében, amelynek alapján egyértelműen bebizonyosodott, a szülők igénylik katolikus általános iskola alapítását és működtetését Pakson

Már az iskolaalapítás előkészítése során nyilvánvalóvá vált az is, hogy a vallásukat ténylegesen gyakorló református és evangélikus szülők is szívesen beíratnák gyermeküket a római katolikus egyházközség iskolájába, amennyiben tanórai keretek között biztosított lesz a protestáns tanulók számára a felekezet szerinti hitoktatás.

1993. január 25-én – miután Mayer Mihály pécsi püspök az egyházközség által beterjesztett alapító nyilatkozatot 1993. január 19-én elfogadta- a Római Katolikus Egyházközség tájékoztatta Paks Város Önkormányzati Képviselő Testületét az egyházközségi döntésről, a katolikus általános iskola folyamatban lévő alapításáról. A képviselőtestület tagjai egyhangúlag támogatták az új általános iskola alapítását .

1993. március 31-én készült el az egyházközségi iskola alapító okirata. Az iskola Balogh Antal nevét vette fel. A tragikus körülmények között elhunyt fiatal paksi káplán hozzátartozói beleegyezésüket adták ahhoz, hogy testvérükről nevezzék el a katolikus iskolát.

A Bezerédj Általános Iskola és a Balogh Antal Katolikus Általános Iskola igazgatói között a márciustól júniusig tartó egyeztető tárgyalásokat követően került sor annak az együttműködési szerződésnek a megkötésére 1993. június 10-én, amely lehetővé tette az egyházi iskola működési engedélyének kiadását.

Az együttműködési szerződésben többek között részletesen szabályozták a visszaigénylés alatt álló egyházközségi ingatlan közös használatát az 1993/1994-es tanév folyamán. Az együttműködési szerződés megkötésével elhárult minden akadály a katolikus általános iskola működési engedélyének kiadása elől.

Az újonnan alapított katolikus általános iskola 1993. július 1-jével kezdte meg tényleges működését az egyházközség számára átadott Kossuth Lajos u. 2. számú épületben és a Templom tér 6. szám alatti visszaigénylés alatt álló épületben.

Az 1993/94-es tanévet 91 diák kezdte meg: két általános tantervű első osztályban és négy speciális tantervű, kettes összevonású osztályban kezdődött meg a tanítás. Kedvezőek voltak az iskola személyi feltételei is : megfelelő számú és képzettségű fiatal pedagógust sikerült megnyerni az új iskola ügyének.

Az 1993/94-es tanév első hónapjai egyértelműen bebizonyították, Paks város római katolikus közössége igényli egyházi iskola működtetését. A katolikus iskola sikeres tanévet indított.

A Pécsi Egyházmegye támogatását a távlati tervek megvalósításához is sikerült megszerezni, így 1994 tavaszán az egyházközség már újabb elképzeléseket is megfogalmazhatott: felvetődött egy katolikus gimnázium alapításának gondolata.

A szerkezetváltó iskolák hihetetlen népszerűségét és az egyházi oktatás hagyományait alapul véve döntött 1994. áprilisában a Pécsi Egyházmegyei Hatóság nyolc évfolyamos katolikus gimnázium alapításáról a már működő katolikus általános iskola mellett.

Az alapító egyházmegye vállalta, biztosítja a katolikus gimnázium fenntartásához szükséges anyagi forrásokat.

A Pécsi Egyházmegyei Hatóság 1994. április 22-ével alapította meg a Balogh Antal Katolikus Gimnáziumot, mely az elképzelések szerint 1994. szeptember 1-jével kezdte meg működését.

Teljesült a város evangélikus és református közösségének már a katolikus iskola alapításakor megfogalmazott elképzelése is: a katolikus iskola falai között ökumenikus osztály kezdhette meg működését , felvételt nyerhettek evangélikus, református, baptista vallású, a vallásukat ténylegesen gyakorló tanulók.

A katolikus iskola alapítása óta példaértékűnek tekinthető a protestáns egyházak és a katolikus egyház együttműködése , az iskolai hitoktatás, hitélet szervezésében a különböző protestáns felekezetek lelkészei és hitoktatói az alapítás évétől kezdve részt vettek.

Köszönjük Gazdag-Fejes Margit (újkortörténész-muzeológus) források felkutatásához nyújtott segítségét.

Felhasznált források:

Kincses Tolna megye 5, A Tolna megyei értéktár jegyzéke, Szekszárd, 2015, 36-37 o.

Várossá válni…, Várostörténeti tanulmányok Paks 1979-1999, Paks, 2001, 105 o.

Dr. Németh Imre-Somogyi György-dr. Koch József: Paks nagyközség monográfiája, Paks, 1976, 92-97 o.