Időpont: 2026.06.05

Résztvevők: 7. évfolyam diákjai és kísérő kollégák- akik a Határtalan! program keretében Szlovákiába látogattak el.

Helyszín: Az értékelő órára a projekt zárásaként került sor a tanteremben, digitális tábla használatával.

Az óra célja: az volt, hogy a tanulók játékos és interaktív formában felidézzék a program során szerzett ismereteiket és élményeiket.

Tevékenységek: A foglalkozás három fő tevékenységre épült. Elsőként egy digitális kvíz segítségével ellenőriztük a tanulók tudását az általunk meglátogatott helyszínekről: Rimaszombat, Rozsnyó, Szádelő-völgy, Dobsina és Kassa. A kérdések a településekhez, nevezetességekhez, történelmi és természeti értékekhez kapcsolódtak.

Ezt követően a diákok térképes feladatot oldottak meg, amelynek során bejelölték a meglátogatott helyszíneket, valamint felidézték az egyes állomásokhoz kapcsolódó emlékeiket és tapasztalataikat. A digitális tábla lehetőséget biztosított a közös munkára és a vizuális szemléltetésre.

Az óra harmadik részében a tanulók kreatív történetírási feladatot kaptak. Egy képzeletbeli utazás történetét írták meg, amelyben felhasználták a kirándulások során szerzett élményeiket, ismereteiket és benyomásaikat. A feladat fejlesztette a szövegalkotási készséget, az önkifejezést és az élmények tudatos feldolgozását.

Az értékelő óra jó hangulatban zajlott, lehetőséget teremtett a tanultak rendszerezésére, az élmények közös megosztására és a projekt eredményeinek összegzésére. A tanulók aktívan és motiváltan vettek részt valamennyi feladatban.

Rendhagyó történelem- és honismereti óra a határ mentén

I . A látogatás célja és háttere

A Határtalanul! program keretében diákjainkkal ellátogattunk a határ mentén fekvő, kis gömöri faluba, Beretkére(Bretka). Úti célunk egy különleges, helyi családi vállalkozás által fenntartott tájház és méhészeti bemutatóterem volt. A látogatás elsődleges célja az volt, hogy a tanulók közelebbről is megismerjék a határon túli magyarság mindennapi életét, történelmi sorsát és a hagyományos népi mesterségeket – mindezt közvetlen, személyes élményeken keresztül.

II. Személyes történelem: Mit jelent a szétválasztottság?

A kiállítás legmeghatóbb és legfontosabb része az idegenvezetést végző idősödő hölgy személyes hangvételű előadása volt. Nem egy előre betanult, száraz szöveget hallhattunk, hanem a családja előző generációinak valós életútját.

• A mindennapok nehézségei: A diákok képet kaptak arról, milyen kemény fizikai munkával járt a vidéki élet, hogyan teltek az egyszerű hétköznapok és a gazdálkodás az elmúlt évszázadban.
• A szétválasztottság megélése: Az előadó saját családi történetein keresztül mutatta be, mit jelentett a gyakorlatban a határ meghúzása, a családok és közösségek mesterséges szétszakítása. A gyerekek mély csendben, feszült figyelemmel hallgatták ezeket a hús-vér sorsokat, amelyek sokkal közelebb hozták hozzájuk Trianon és a huszadik századi történelem valóságát, mint bármelyik tankönyv.

III. A helyi értékek: A méhészeti múzeum és tájház értéke

Az érzelmes történelmi utazás mellett a diákok a gyakorlati és tárgyi kultúrával is megismerkedhettek:

• A Tájház: A hagyományőrző bútorokkal, népviseletekkel és mindennapi használati eszközökkel berendezett szobák hűen tükrözték a korabeli paraszti kultúra tisztaságát és egyszerűségét.
• A Méhészmúzeum: A bemutatóteremben a család generációkon átívelő méhészeti örökségét tekinthettük meg. A tanulók láthatták, hogyan fejlődtek a méhészeti eszközök, továbbá megismerték a méhészet hagyományos és modern technológiáját.

IV. Összegzés és diákfogadtatás

A látogatás kivételes hatással volt a csoportra. A diákok az első pillanattól az utolsóig rendkívüli érdeklődéssel figyelték az előadást és a kiállítást.A személyes történeteknek köszönhetően a gyerekekben mélyült az empátia, jobban megértették a nemzeti összetartozás jelentőségét, miközben egy elhivatott és vendégszerető családi vállalkozás példáján keresztül láthatták, hogyan lehet ápolni és megőrizni a szülőföld értékeit. Ez a látogatás a kirándulásunk egyik legértékesebb, leginkább lélekbe markoló állomása volt.

I.Témanap a felső tagozaton

• A témanap célja:A Határtalanul! pályázat keretében megvalósult határon túli -szlovákiai kirándulás élményeinek, útvonalának, nevezetességeinek, természeti értékeinek bemutatása a felső tagozatos diákoknak – élményszerű foglalkozások keretében.
• Alkalmazott munkaforma:Aktív és kooperatív csoportmunka. A diákok 4-5 fős csapatokban, forgószínpadszerűen járták végig az interaktív állomásokat.

II. Főbb tevékenységek és állomások:

• Térképes kutatómunka: A diákok vaktérképeken keresték meg és azonosították be az utazás legfontosabb földrajzi településeit, hegységeit és látnivalóit.
• Kreatív puzzle-kirakó: Megadott részletek és instrukciók alapján a csapatoknak közösen kellett kirakniuk az utazás során meglátogatott várakat, ábrázoló képeket.

• Előzetesen megtekintett kisfilm alapján a csapatok egy játékos kvíz keretében mérték össze a frissen szerzett tudásukat.

III. A nap legfőbb értéke: A rendezvény messze túlmutatott az egyszerű ismeretterjesztésen. A közös játék, a csapatmunka és a megosztott élmények nemcsak közelebb hozták a határon túli magyarság értékeit a diákokhoz, hanem meghatározó és emlékezetes közösségi élményt adtak a teljes felső tagozatnak.

Markó Ágnes beszámolója a felvidéki útról

„A nemzet összetartozása csak akkor lehet szoros kötelék, ha élő emberi kapcsolatok hálózatává válik.” – hirdeti a Határtalanul Program. Iskolánk e gondolat mentén 4 napot töltött Felvidéken hetedik és nyolcadik évfolyamos tanulókkal.

Első állomásunk a beretkei Skanzen volt, ahol a hagyományos népi építészet és a Sajó-völgy békés vidéki hangulata azonnal magával ragadott minket. Innen a föld alá ereszkedtünk: a világörökség részét képező Gombaszögi-barlangban lélegzetelállító, tűszerű szalmacseppkövek között sétálhattunk. Alig egy karnyújtásra tőle bújnak meg a pálos monostor gótikus romjai, amelyek egy egyedülálló régészeti park közepén meséltek nekünk a hallgatag szerzetesek múltjáról. Végezetül Rimaszombat történelmi főterén jártunk, Tompa Mihály, Petőfi, Ferenczy István és Blaha Lujza ide kapcsolódó történeteit felelevenítve. A hangulatos polgárházak és a vidék gazdag kulturális öröksége tökéletes pontot tettek az első napunk végére. Családias hangulatú szállásunk a Rimica (Rimava) patak völgyében, Rimakokován várt bennünket.

Második napunk Gömör szívébe vezetett, ahol a nemesi pompa és a vadregényes természet találkozik. Elsőként Rozsnyón hajtottunk fejet a Fábry Zoltán Alapiskola és Középfokú Tanintézet előtt, mely a környék magyar kulturális életének egyik legfontosabb bástyája. A város egyedülálló, hatalmas négyzet alakú főterén sétálva kelt életre a történelem: a középkori bányászváros gazdagságát hirdető színes polgárházak, a monumentális diadalív és a tér közepén magasodó, 17. századi Várostorony varázsoltak el minket. Utunkat folytatva a busz ablakaiból a dombtetőn trónoló, büszke Krasznahorka várát pillanthattuk meg, az Andrássy család legendás fészkét, amely a pusztító tűzvész utáni újjászületésében is fenséges látványt nyújtott. Innen a természet lágy ölére siettünk: a Szádelői-völgyben egy felejthetetlen túra várt ránk, ahol a hatalmas, égbe nyúló mészkőfalak és a Blatnica-patak zúgása között mi, emberek szinte eltörpültünk. Végezetül a betléri Andrássy-kastély angolparkjában és érintetlenül fennmaradt, fényűző belső tereiben kalandoztunk, ahol a grófi család vadásztrófeái és egzotikus utazásai között igazi arisztokratának érezhettük magunkat.

Harmadik napunkon a Szlovák-paradicsom déli részén található, 2000 óta UNESCO világörökségi védelmet élvező Dobsinai-jégbarlanghoz kirándultunk. A felszíni melegből alig néhány perc alatt ereszkedtünk le a föld alatti örök télbe, ahol hatalmas jégoszlopok és fénylő jégpáncélok között sétáltunk, egy 30 perces hűsölést nyújtva a túránk során.

Utolsó napunkat Kassán, Kelet-Szlovákia pezsgő kulturális központjában töltöttük. Városnézésünk középpontjában a fenséges Szent Erzsébet-főszékesegyház állt, amely Európa legkeletibb gótikus katedrálisa, és egyben Szlovákia legnagyobb temploma. A dóm szomszédságában magasodik az Orbán-torony, melynek tövében megcsodálhattuk az 1557-ből származó, egykori tűzvészben megsérült, majd újjáöntött Orbán-harangot. A híres zenélő szökőkút és a hozzá hangolt harangjáték bűvölt el minket, vizuális és zenei élménnyé varázsolva kassai látogatásunkat.

Amikor a hazaúton megkértük a résztvevő gyerekeket, hogy pontozzák az élményeket, a képzeletbeli skálán egy erős 9-es értékelést adtak a 10-ből. Ez a majdnem tökéletes pontszám a bizonyíték arra, hogy a történelem és a természet igenis lehet izgalmas, a fáradt lábakat pedig bármikor feledteti egy jó fagyizás, egy látványos vízi játék és a jóhangulat.

Hatalmas köszönet Dudásné Szentimrey-Vén Krisztina Henriett, Jantnerné Ledneczki Erika, Siposné Schuszter Andrea, Sorbán Előd és Stallenbergerné Madarász Veronika munkatársaimnak a szervezésért, tanulóink koordinálásáért, a végtelen türelemért, a logisztikai bravúrokért és a jókedvért! 

Fotók

Videó

Előkészítő óra

időpont: 2026.05.20, 1 tanóra keretein belül

szükséges eszközök: okostábla, Barangoló digitális tartalomtár

 (http://www.okosdoboz.hu/hu-HU/Hatarontul#) , okostelefon, laptop

résztvevő diákok: kiránduláson résztvevő tanulók

módszer: csoport munka, frontális bemutatás, egyéni és párosmunka

Kassa környéki nevezetességekkel ismerkedhettek meg a diákok különböző munkaformákban, digitális tartalomtár használatával.

Megismerhették: Szent Erzsébet- dóm, II. Rákóczi Ferenc Rodostói házának épületével, szerepével.

Továbbá:

• Miklós- börtön, Éneklő szökőkút, Orbán- torony
• szlovák táncok, népdalok

Az előkészítő óra jó hangulatban és izgalommal telve telt el. Utazásunknak fontos állomása volt ez a közös alkalom.